Koncepció
Szent Margit személye, és életének legendája a mai kor emberei számára csak nem megközelíthetetlen. A kolostori élet puritánsága, a szabályok szigorú betartása, a kemény önsanyargatás, és a önfeláldozó szeretet amely a betegek gondozásában teljesedett ki, igen kivételes példája egy emberi sorsnak. Amikor a műalkotás tervezésébe kezdtünk a legfontosabb célunk volt ezt az életutat megközelíthetővé és átélhetővé tenni. Nem csupán egy emlékhelyet szerettünk volna létrehozni, hanem konstrukciónkkal egy olyan személyes élményt nyújtani, amely által a jelenkor lelkisége is találkozhat az áhítattal, és megtalálhatja a ma oly ritka csendet. A művünk nem eltávolítja a látogatót, nem a múltba helyezi üzenetét, ahogy az emlékhelyeknél szokás, hanem élményközpontúsága által megteremti a körülményt az üzenet kódolásához, így az a látogatóban teljesedhet ki.
A köztéri műalkotásunk tervezésénél a környezetre koncentráltunk, a kolostor romjaiból inspirálódtunk. Az épület zárt rendszerét, egyszerűségét, a kerengő formaiságát idéztük meg. Egy szentély központú installációt álmodtunk meg, amely a szakralitásban használatos szimbólumra, a labirintus motívumra utal. A mű kívülről négyzet alaprajzon nyugvó merőleges falkonstrukciót mutat, ám belépve érezhetővé válik, hogy az épület tériségében nagyon változatos képet hordoz. Az építményt finom minimalista arányrendszer uralja. A szentély felé haladva, apró lépcsősoron ereszkedünk alá, miközben a falak egyre inkább befelé dőlnek. Ennek a dőlésnek köszönhetően a folyosók szűkülnek, így a belső fényhatásokkal is tudtunk operálni. A központi rész felé haladva a kolostor homálya, misztikuma erősebben átérezhető.
A szentélybe egy szűk bejáraton keresztül léphetünk be. A kápolna rész egyszerre, maximum egy-két ember befogadására alkalmas. A szűk tér így a valódi elmélyülést hozhatja. A fényt önmagában rejtő ragyogó középrész által előtűnik az épület igazi arca. A „labirintus” fő falai a középkor rusztikusságát idézik, míg a benső tér sokkal letisztultabb anyaghasználatával különül el. A falak borítására itt egy speciális anyagot választottunk. A kőfurnér egy rendkívül vékony palarétegből és egy műgyanta hátsó hordozórétegből áll. A felület belső megvilágítás nélkül átlagos üledékes kőzet mintáját mutatja, míg hátulról megvilágítva tündöklő arany színekben pompázik. Az arany, mint szimbolikus szín magából a műből sugárzik elő. Nappali fénynél egy kialakított üregen át, maga a természetes fény hatol át a kő rétegen, este (illetve szürkületkor) pedig automatikusan ledes világításra kapcsol át. A megvilágítás miatt este a műből kiszüremlő fény csalogatja be a látogatókat. A mű így reflektál a kolostor rideg falai közt lakozó hit erejére, és a fényére. Szent Margit személyét a kápolna részben idézzük meg. Nem szerettünk volna figuratív eszközökkel megjeleníteni őt, véleményünk szerint életének tanúsága gondolatai által sokkal jobban átadható. Jelmondatát olvasva, szövegként ábrázolva személyét: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.
Kattints a képekre a galéria megnyitásához!
